A nyári napfordulón...
... aki tud, menjen orbáncfüvet gyűjteni, most a legtöbb a fény, és ezt ő mind elteszi nekünk : ) - a januári sötét estéken jó lesz elővenni a napfénykonzervet, s meleg teát főzni belőle. Évelő növény, de ez nem ok arra, hogy teljesen lecsupaszítsuk a lelőhelyünket - hagyjunk a rétnek is virágot belőle!
Az év utolsó előtti leghosszabb napján elloptam egy gyereket - ez persze kicsit túlzás, mert az anyukája tudott róla, de az apja nem engedte volna el a napközis táborba a faluba a másodikos fiát, hiszen a nővérét sem engedi sehová. Állítólag nem volt belőle balhé, remélem igaz. Nem sokat tudunk tenni, az egyhetes ingyenes balatoni nyaralásra sem jön a család (három gyerek) emiatt. Nem tudjuk, mi folyik a mindig lehúzott redőnyök mögött - Anya akkor mer szomszédolni, ha Apa nincs otthon. A gyerekek pedig akkor ehetnek, ha Apa már jóllakott. Abból, ami maradt. Anya segítőkész - és nagyon vágyik a társaságra, barátokra. Párja dolgairól úgy beszél, mint aki cinkostársat keres, s én érezhetem magam beavatva... persze ha mindig mindenhez engedély kell, az nagyon kényelmes, felelősségmentes állapot, csodálkoztam is, hogy most viszonylag könnyen vihettem a gyereket.
De ezért talán érdemes volt, harminchat fokban ezt ki lehet bírni - s a nap végén a gyerek arcán úgy láttam, érdemes volt kockáztatni : )
- bár az szívszorító volt, ahogyan aggódott, hogy időre hazaérjünk. Szerencsére sikerült : )
Megfordult a fejemben, hogy Anyát a gyerekekkel elvisszük nyaralni, s Apát otthon hagyjuk, de ki tudja, mit indítana el egy hét szabadság... Nem biztos, hogy okos dolog megborítani egy beállt egyensúlyt, még ha az nem is a legjobb. Ha tudnám, hogy Anya mellé tudok állni elég idővel, odafigyeléssel, anyagiakkal, akkor esetleg meg lehetne próbálni, hiszen egy ilyen Apa mellett könnyen áldozattá vagy hasonlóan agresszívvé válnak a gyerekek. Itt úgy tűnik, Anya szeretete sokat tud ellensúlyozni szerencsére, a gyerekek azért mosolygósak, bár lassan nyitnak, eleinte bátortalanok - s főleg kisebb korukban a szorongásnak sokféle jelét mutatták.
Egy tanyán ez nem tűnik fel annyira. S ki tudja, Apa szeret-e ilyen lenni... korán elvesztette a szüleit, a testvéréről is neki kellett gondoskodni - az életben a kötelesség a legfontosabb: a gyerek se szórakozzon, tanuljon, ez a dolga.
Talán Apának is jó lenne egy kis orbáncfű, hogy könnyebben befogadja a fényt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése