S most pedig virágzik a bodza...
... ami több szempontból is jó alkalom, hogy hosszas halogatás után végre
újra jelentkezzem J A bodza élete során feljavítja a talajt más növényeknek, s a viráglelkek
ismerői azt mondják, a természet rendjében betöltött szerepe szerint segít az
embernek is az újrakezdésben, az elszigetelődés után visszakapcsolódni az Élet
áramába.
Akkor hát kezdjük és folytassuk J
A bodzabogyó érése kapcsán írtam arról, hogy milyen nehéz jól segíteni. Ez
több szempontból is nehéz téma, érzékenyen érintett, nem volt kedvem írni róla
- jól elhúztam-halasztottam-„felejtettem” a folytatást.
Kettős
természetűként emlegetik ezt a növényt: kellemetlen szagú levelek között muskotályos ízű és
illatú virág nyílik, a sötétben is világít a bokor, neve mégis a bogyója után feketebodza…
Gyönyörű halvány vajszínű csipketányér virágaival képviseli a fényt, minden
porcikájával a gyógyítást. Leromlott vidékeken, felborult egyensúlyú talajokon
él, sokszor olyan helyeken, ahol nem szívesen időzünk, sőt a közelébe sem
mennénk, romokon, trágyadombokon díszít, vagy például itt is:
Igen, ez egy árnyékszék, anya, nagymama
és négy kisgyerek él itt. Vezet még egy csapás a kert végébe a
gazon keresztül – választási lehetőség mindig van : )
E képen ugyan még túl fiatal, nem virágzik, de talán érzékelhető, hogyan jelképezi az élet minden területén jelenlévő ambivalenciát. Jelen esetben a
tudomásul nem vett, taszító, vállalhatatlannak tartott dolgokat és a virágok vonzó
szépségét (majd, egy-két év múlva : ) megkönnyítve ezzel az Élet árnyékos oldalának elfogadását,
befogadását. Talán nem kell hosszasan magyarázni, hogy minden probléma
megoldásában az első lépés annak felismerése és főleg vállalása…
S amiről e féléves hallgatás előtt terveztem írni: munkám kezdete óta foglalkozunk
egy családdal, akikre mindig azt mondtuk, igen, ők azok, akiknek érdemes
segíteni. Értelmes, nyitott, érdeklődő, motivált gyerekek, törődő anya (apák
közül mindig a legutolsó gyereké van jelen…), állatok az ólban, befőttek a
kamrapolcon, kis kert a gyerekeknek is, tisztaság és rend a távoli tanyán.
A két középső gyerek másodikos és
ötödikes volt, amikor megismertük őket. A kislány okos, ambiciózus:
osztályelső, kreatív, ötletei vannak és kezdeményező, jó sportoló és könnyen
teremt kapcsolatokat. A bátyja is hasonló képességű, bár csak az őt érdeklő dolgokra mozdul rá, de hasonló kreatívan. Az ovis kisfiú is mesél a csillagokról, hogyan lesz a vihar…
S hogyan lett, legalábbis a segítő
lelkében - következik hamarosan a folytatás az ambivalencia jegyében egy reménysugárról és az árnyékról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése